|
|
||
|
|
||
|
|
||
 
|
RÁNKI GYÖRGY (1907-)
Budapesten született. 1926—30 között tanult a Zeneművészeti Főiskolán (Kodálynál). Pomádé király új ruhája című vígoperájáért 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, két ízben kapott Erkel-díjat (1952, 1957), 1963-ban a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze lett.
POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA — SZVIT
(I. 1. Bevezetés. Presto: Őrjárat. Marcin moderato e pesante; 2. Királyi ruhaparádé. Maestoso; Skót tánc. L’istesso tempo (poco tranquillo); Arab tánc. Andantino moderato; Kínai tánc. Allegretto grazioso; 3. Scherzo. Munkában a szemfényvesztők. Maestoso; 4. Intermezzo. Rozika dala. Andante rubato; 5. Finale burlesca. Díszfelvonulás az új ruhában. — „A királyon nincsen semmi!” Col affretto — Andantino grazioso. 11. 1. Vásárkép. Allegro vivace; 2. Rozi és Jani. Andante rubato; 3. Udvari muzsika. Allegro vivace; 4. Pomádé és a kísértetek. Moderato misterioso; 5. Botrány a palotában. Lento sostenuto e misterioso.) Andersen meséjének nyomán Károlyi Amy szövegére komponálta Ránki György a Magyar Rádió megbízásából Pomádé király új ruhája című operáját. Az 1951-es rádióbemutató után elkészítette a darab színpadi változatát is, majd a mű zenei anyagából hangversenyek számára két szvitet állított össze. A darab kiválóan alkalmas arra, hogy Ránki György legjelesebb zeneszerzői kvalitásait — jellemző erejét, ironizáló készségét és a különféle szituációkba magát beleélni-tudás adottságát — a legelőnyösebben mutassa be. De ezen felül Ránki szinte páratlan hangszerelési bravúrja is csillogóan érvényesül a kompozícióban. A szvitből a hangversenyek műsorai számára tetszőleges számú tételt válogathatnak a karmesterek, a produkció sikere mindig biztos. Mint az ötvenes években keletkezett kompozíciók általában, a Pomádé király zenéje is bővelkedik népdalfeldolgozásokban, ezeket azonban Ránki a legtöbb esetben a maga egyéni módján stilizálja és végső soron nem mindenütt egyértelműen a pozitív hősöket jellemzi velük (a nem létező csodakelmének leírása például a „Száraz dió” kezdetű ismert népdal parafrázisa, anélkül, hogy ebben a vonatkozásban a hallgató hazafias, vagy demokratikus érzésére kívánna hatni!). A Pomádé király új ruhája című operáért Ránki György a Kossuth-díj kitüntetésében részesült. Pándi Mariann (A cikk eredeti helye a Fidelion itt található)
A gyermekopera cselekménye: (A Magyar Állami Operaház honlapja alapján)
Pomádé király őfelségének fő a feje. Másnap a névnapját ünnepelné, ám egyetlen olyan ruhája sincsen, amit ne viselt volna már legalább egyszer. Új ruha híján, úgy tűnik, elmarad az ünnepség. Ám ekkor csodával határos módon két idegenből érkezett takács járul a király színe elé. Megígérik, hogy másnapra csodafonalukból megszövik a csodakelmét, abból pedig kiszabják az ünnepi csodaöltözetet. Ennek az öltözéknek azonban van egy igen lényeges tulajdonsága: csak az igaz, okos és becsületes emberek látják. Aki buta, hazug vagy gonosz, nem lát mást csak levegőt. „Akinek hivatalt adott, annak észt is ád az Isten.- énekli magabiztosan Pomádé király. Ám vajon érvényes marad-e eme bölcs gondolat a darab végén is? Vajon ki az, aki látja az „igazlátó szövetet, és ki az, aki nem? Mindezt megtudhatjuk majd az előadásból… A Pomádé király új ruhája Ránki György legnépszerűbb darabja. Gyermekopera lévén zenéje játékos, közérthető és élvezetes kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ránki első sikereit filmzenék szerzésével aratta. Innen ered zenéjének könnyedsége, szellemessége. A gyermekopera zenéje egyetlen mű keretein belül villantja fel a zeneszerző sokoldalúságát. A magyar népdal világából indul, mégis az operának azok a legizgalmasabb részei, ahol a komédia, a karikatúra és az irónia jazzes hangzásvilága szólal meg. Ránki György mestere a jellemábrázolásnak, utolérhetetlen zenei tréfáival mutat görbe tükröt a királyi udvar képmutató világának.
Az utolsó FrissítÉs időpontja 09/20/08 A honlap látogatóinak száma
|
|
|
© ApAnya 2007 |
||
